Miért?
2011 május 10. | Szerző: vicky0725
Tegnap este ahogy kaptam a barátoktól az információkat egyetlen kérdés hasított belém. Miért irigyek és ellenségesek az emberek? Főleg, ha teszünk is valamit egy közösségért akkor utána miért a leges legrosszabbat tételezik fel rólunk? Vagy éppen úgy hoznak kapcsolatba dolgokkal ahogy az a kis buksijukból kigondolják? Az illetőnek is hosszas tépelődés után de feltettem a kérdést, normálisan válaszolni nem tudott szabadkozott támadt. Egy pont után viszont nekem is eldurrant aminek el kellett durrani, főleg, hogy egy idő után nem vagyok hajlandó elmenni a dolgok mellett. Akkor meg persze csak hallgatott. Egy közösségben elöbb utóbb tudom, hogy előjönnek ilyen problémák, de miért is kell az ember háta mögött ezeket kibeszélni? Nem könnyebb ha nekem mondja ? Komolyan mondom értetlenül állok sokszor a hülyeség elött. S persze ilyenkor lesznek az apró kis semmi dolgokból nagy gondok.
Vissza a hétköznapokba.
2011 május 9. | Szerző: vicky0725
Nagyon keservesre sikerült a reggeli felkelés nem nagyon akartam, még mindíg fáradtságot éreztem munkakedvet semmit, bár jó kedvűen ébredtem fel. Derűsebbnek láttam a napot egy darabig, aztán persze mint ahogy szokás kicsi gyomorideg, feszültsége és persze mondhatnám még tovább ezeket a tüneteket a végtelenségig, de persze nem teszem, mert értelme igen csekély lenne. A totális bepörgés után most kicsit nyugalom van, persze csak ideig, de nem is óráig. Legalább egy picit el tudtam töprengni a dolgokon, hogy mi vagy hogy lesz.
Okosabb nem lettem, csak a lépéseimet gondoltam mégegyszer végig, és egyre biztosabb vagyok benne, hogy nem döntöttem rosszul 🙂
A kis motoros párocska akiket már említettem egyszer megint megjelentek, komolyan mondom elszörnyedtem. A leányzó tényleg úgy fest mint egy 12-13 éves lány, kegyetlen de az ő dolguk egészségükre nekem a motor kéne csak 😀
Végre egy kis kikapcsolódás
2011 május 8. | Szerző: vicky0725
Tegnap ahogyan azt már vártam kora reggel elindultunk a Kaposújlaki reptérre. Szerény számmal ugyan 3 autóval vágtunk neki a távnak Budaörsről, Sóstói lejárónál csatlakozott hozzánk egyik barátunk, a többiek pedig már tegnap este lementek egy kis ereszd el a hajamra 😛 A Kaposvári Chevy szalon előtt találkoztunk, ott gyülekeztünk, ami picikét hosszabbra sikerült mint terveztük. Lényeg a lényeg, hogy egy órás csúszással ugyan, de végre kiértünk a reptérre közel 40 autóval a Chevy Mo két autóval képviseltette magát egy Orlandóval és egy új Captivával 😀 Nem kis örömünkre. A hangulat szenzációs volt, a mi kis épített autónk a szépségversenyen első helyet kapott, kresz-teszten én is díjazott lettem a lényeg a lényeg két kupával négy éremmel és még pár oklevéllel tértünk haza. Azonban már a párom sem én nem számítottam, hogy összetettben is díjazottak leszünk, nem is csak díjazottak, hanem az elsők nyertünk egy hetes Tenerife-i szállást teljes ellátással 😀 Aminek mondanom sem kell hogy mennyire örültünk:) Főleg, hogy mostanában a lagzi is szóban van, lehet kicsit előrehozzuk az anyakönyveztetőt és a nyeremény lesz a nászút 😛
Nagyon jó volt kicsit kikapcsolódni a barátainkkal, teljesen sikerült a napi stressz, feszültségből kizökkenni és szimplán csak jól érezni magam, magunk. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, szépen sütött egész nap a napocska, igaz volt egy kis szél de annyi kellett is 🙂 11 óra előtt értünk haza de nagyon jó napot tudhatunk magunk mögött. Végre ismét a rég nem látott barátokkal tudtunk beszélgetni, és új barátságokat is tudtunk kötni személyesen is nem csak a f…book segítségével .A következő nagy program június első hétvégéjén a ringen lévő WTCC futam és edzés lesz, ahova sikeresnek mondhatjuk magunkat, mert a drágával együtt Vip jegyet kaptunk és ismét találkozhatunk Huff-al akivel már volt szerencsék beszélgetni.
Egyszóval mi kell ennél még több egyetlen napra? Már ez is túlontúl álomszerű, de igyekszünk örülni neki 🙂
…..
2011 május 6. | Szerző: vicky0725
Végre péntek és még a nap is süt 😀
Igaz reggel hideg volt.
A holnapot alig várom, a rég nem látott barátokkal találkozunk, és remélhetőleg kicsit ki is zökkenünk a hétköznapokból. Nem is ártana néha már a hétvége a mentsvár a teljes begolyózás előtt. A mai napot mindenesetre nem lehet hatalmas munkakedvvel jellemezni senki részéről sem.:) Kávé, cigi, röhögés. Ezzel nem is lenne baj, hogyha néha ezek őszinték lennének és nem csak az a hogy is mondjam kényszer nevetés. Régebben jó volt, tudtunk hülyéskedni dolgozni meg minden ilyesmi. Aztán a nehézségekkel jöttek ezek a jó bulik, jó napok pedig elmúltak.
Amikor a horoszkóp is azt mondja, hogy Pénz Pénz Pénz és pont idevágó azon már tényleg másképp nem lehet csakis őszintén nevetni. Na meg azon, hogy vegyenek fel valami dögös pasit, mert a másik csajszinak a horoszkópja azt jósolta meg, hogy munkahelyi kapcsolata lesz 😀 És új pasi hiányában ez elég necces lenne vagy a főnök van, vagy egy idősebb kolléga, vagy egy harmadik személy. De a lényeg ami a lényeg egyik sem nyerő széria 😛 Valami dögös magas kopasz széllesvállú kollégát fel is vehetnénk, ha másra nem is de arra kiválóan alkalmas lenne, hogy jókedvre derítsen bennünket. Bár akkor sem lenne sok munka el tudom képzelni, hogy van aki egyenesen rávetné magát, a többi meg ott sündörögne egész nap körülötte. Ez a műsorszám azért az egyik kereskedelmi TV-ben megérne pár órányi főműsoridőt 😛 Dögre kereshetném magam vele, csak úgy mintha a főnökékhez beraknék pár rejtett kamerát. Ezt valamelyik nap mondtam is nekik:D Osztatlan sikert azonban nem arattam , de ez nem is számít, valami kis morzsát kaphatnának belőle de az ötletgazda mégis csak én vagyok 😀
Ismét egy elhatározás
2011 május 5. | Szerző: vicky0725
Most este eljutottam odáig, hogy végre elhatároztam magam, és ismételten álláskeresésre adom a fejem.Nem nagyon örülök neki, de muszáj meglépnem,mert a jelenlegi helyzet most már teljesen tarthatatlan dolgozom, de fizetés nincs. Addig míg valami nem jön össze nem fogok lépni, de muszáj megtennem mindent azért, hogy találjak másik munkát. Remélem az őrangyalom is segít egy kicsit és hamar összejön valami más, hogy tudjak váltani……
Alig hittem a szememnek
2011 május 5. | Szerző: vicky0725
Az utóbbi napokban annyi sokkhatás ér mint ezelőtt még sosem.
Egész hátulgombolós gügyögős korom óta valami megmagyarázhatatlanul vonzódom a motorokhoz. Sokszor egy egy szép láttán a szám is tátva marad 🙂 😛 Ma sem volt ez másképp kinéztem az iroda ablakán egy gyönyörűséges kékes szürke R1- es Yamaha állt az ablak előtt a motor hangja gyönyörű, és ahogy persze lenéztem a soför sem volt rossz 😛 Kopasz jó kis széllesvállú nem az a tipikus ropika hanem olyan pont jó. Mögötte egy törékeny kamaszlány. Mondom a kolléganőmnek nézd csak milyen rendes apuka elhozta a kislányát a sulihoz, mert szembe velünk egy iskola van. A srác olyan 35-40 közé tenném a lányozót max 18-nak mondanám. Azt hittem a székemről is leesek mikor nagy csókcsatába kezdtek. Mondom mégsem olyan rendes apuci 😀 Nem azt mondom, hogy a pasi engem kapjon el mert nem kell, na de mit csinál egy kislánynak látszó alig alig felnött csitrivel? Komolyan ki érti a pasikat? Bár lehet most volt rajta a kapuzárási pánik 😀
Amikor már kínunkban nevetünk.
2011 május 5. | Szerző: vicky0725
Sajnos bizony mindenkivel előfordul, hogy már kínjában nevet.
Velem sem történik mostanság másképp. Reggel a csajokkal meg is beszéltük, hogy lassan már mindenki idáig jut, nem vagyunk már idegesek csak a tökéletes kilátástalanságban röhögünk magunkon. De az az igazi felszabadult érzés , hát az valahogy nincs meg senkiben. Fura, hogy nevetés és nevetés között mekkora zongorázható különbségek vannak. S milyen fura, hogy a tartós stressz illetve a tartós kiáltástalanság vagy a tartós probléma mennyira betudja magát fészkelni az ember leklébe és mennyire megtudunk tőle változni.
Reggel úgy döntöttem ebbe én nem vagyok hajlandó beletörődni! A könyvespolcról levettem az egyik kedvenc könyvem. Székely András Jöttek láttak legyőztek c könyvét ahol egy apuka meséli el a felesége terhességét naplószerűen. Nagyon jókat lehet rajta nevetni. Buszon persze olvastam és egy párszor jóízüen felnevettem, mindenki bolondnak nézett a buszon. Hm sebaj gondoltam. Aztán a napi rutinszerű lelkembegázolás is megtörtént majd bocsánatkérés ugyan, de azért érdekes, hogy lassan előre tudom a napi forgatókönyvet. Nevetségesen hangzik pedig igazából nem is kicsit siralmas a helyzet.
Esténként pro és kontra érveket hozok fel magamban, hogy miért és mit kéne csinálni azért hogy ez a helyzet megoldódjon. Utálom is magam érte hogy nem léptem még semmit, de a hülye lelkiismeretem nem hagyja, hogy csak úgy lépjek.
Azért, hogy valami jót még tudjak mondani végre rohamosan közeledik a hétvége, és végre egy kis kikapcsolódás.
úgyhiszem ma még lesz bejegyzésem elég érdekes napnak nézek elébe ……
…..
2011 május 4. | Szerző: vicky0725
Tegnap elég hamar elnyomott az álom. Kicsit fárasztó napom volt.
Reggel hamar beértem a munkahelyre gondoltam elmegyek a pékhez még otthonra vásároltam zsemlét. Elég ijesztő dologra lettem figyelmes. Bárki jött velem szemben az utcán mindenkinek unott életunt arckifejezése volt. Elég hülyén éreztem magam hogy mosolyogtam.
Ez lenne manapság a természetes?? Ijesztő számomra. Mi a fene történik velünk? Rohanunk csak egymásra sincs időnk. Lehet, hogy örök lázadó vagyok és maradok is, de én ezzel nem tudok azonosulni, de nem is akarok. Lehet le vagyok maradva de ezek annyira természetellenesek a számomra. Van olyan persze mikor én is rohanok, de azért este a családé. Legalább egy telefonhívás anyuéknak, ha nem is látogatom meg őket.
Kb olyan ez is mint ahogy kezdek arra rájönni, hogy az emberek egyre inkább nem tartanak állatokat. Vagy ha épp van nekik akkor kidobják őket. Jobb esetben beadják valahova.
Lehet a mai napom meghatározó szava az hogy antiszociális vagyok .
De vállalom is, ha így lenne, bár az a valószínűbb, hogy maradtak még emberi érzéseim, és azt hiszem az állatokat többre tartom az emberek többségénél! Ők legalább nem hazudoznak, önzetlenek a gazdájukkal szemben.
Az a baj, hogy mi emberek azt hisszük, hogy mi nem tanulhatunk senkitől semmit, pedig aztán bőven lenne mit tanulnunk. Mi vagyunk az egyetlen olyan faj aki a saját környezetét pusztítja elég elszomorító.
Az első….
2011 május 3. | Szerző: vicky0725
Még tavaly kezdődött, de mostanra jutott el szinte minden munkatársam arra, a pontra amikor már pattanásig vannak az idegszálak feszülve. A probléma anyagi jellegű. Valahogy este én lettem az a bizonyos szemetes akinek ki lehet önteni a dolgokat. Este nem is volt ezzel baj, próbáltam lelket önteni a többiekbe, ami egész jól sikerült, viszont reggel úgy ébredtem mintha kifordítottak volna a saját börömből hiába aludtam 8 órát perceknek tűnt. De fő a jókedv úgy is jöttem be. Ami viszont itt fogadott enyhén szólva sokkot kaptam a kriptában melegebb van mint itt most. Ezt tetézve kolléganőm hisztiben tört ki, amit alig akart, vagy csak alig bírt befejezni a fene se tudja.
Viszont, hogy a jókedvre még mindíg legyen okom szombaton végre a barátokkal töltjük a párommal.:)))))))

Vagy így lesz vagy nem.
2011 május 11. | Szerző: vicky0725
Az élet mindíg érdekes dolgokat képes produkálni. Most, hogy tegnap az egyik kollegina elment állásinterjúra azt mondta neki a fönökség, hogy ne szivárogjon ki, mert pánikot keltene, szóval ezek után a reggeli kávéhoz a nagy dolgokat megint csak megkaptuk.Hatalmas tervekkel ötletekkel felvázolták, hogy talán őszre majd egyenesbe tud jönni a cég. De addig fizetés nem igazán, vagy csak úgy ahogy eddig. Ami szánalmas egy embernek sem sok tízezer forint egy hétre, de mi van azzal aki albérlet stb….. Még csak nem is segítség, egy beváráslást nem úszik meg az ember alapból ennyiből.Na de sebaj amit adnak el kell fogadni, egy darabig gyűjtöttem arra, hogy egészben kérem, de ha nem hát nem amit adnak viszem haza. Még szerencse, hogy a párom dolgozik. Így azt beszéltük meg, hogy amit így adnak elrakjuk aztán meglátjuk a végén mi lesz belöle. Aztán vagy talpra álla cég vagy nem az majd kiderül. Persze senki sem szeretne állást keresni , és igyekszünk a végsőkig kitartani. Aztán elválik, hogy mi lesz vagy mi nem lesz. Pont múlt héten mondtam a páromnak, hogy olyan jó lett volna addig még kihúzni itt amig nem lesz baba, mert azért tervezzük, csak igy igen nehézkes a dolog.Hm meglátjuk, hogy úgy lesz e ahogy reggel hallottuk vagy mégsem. Mindesetre már mindenre fel vagyok készülve.
Oldal ajánlása emailben
X